Címlap /Biológia októberi feladatok

Biológia októberi feladatok

GYAKORLÓ FELADATOK

OKTÓBER

1. feladat: Egyszerű választás. Karikázd be kérdésenként az egyetlen helyes válasz betűjelét!

1. Mit NEM vizsgál a biológia tudománya a felsoroltak közül?

  1. a mai élőlények szervezetének működését
  2. a már kihalt élőlények felépítését
  3. az élőlények nemzedékről nemzedékre való fennmaradásának magyarázatát
  4. a Föld mint élettér kialakulását
  5. a mai élőlények felépítését
  6. az élőlények elterjedésének okait
  7. az élet kialakulását

2. A biológia szó az élet (biosz) és a tudomány (logosz) szavak összeolvadásával jött létre a XIX. században. Milyen eredetű a két szó?

  1. arab
  2. görög
  3. szankszrit
  4. latin
  5. angol
  6. héber

3. Mi jellemző az élő anyagra mint rendszerre?

  1. önfenntartó és önszaporító
  2. önfenntartó és szabályozó
  3. önfenntartó
  4. önszabályozó és önszaporító
  5. önfenntartó, önszabályozó és önszaporító

4. Miért tekinthetők az élő rendszerek nyílt anyagi rendszereknek?

  1. mert a környezetükből anyagot és energiát vehetnek fel, és oda anyagot és energiát adhatnak le
  2. mert a környezetükkel anyagkicserélődésben állnak
  3. mert a környezetükkel kapcsolatban állnak
  4. mert a környezetüktől nincsenek elzárva
  5. mert a környezetükből anyagot vesznek fel, és oda anyagot adnak le

5. Melyik fogalom fejezi ki egy szóval az élő szervezeteknek azt a képességét, hogy a külső és a belső környezet folytonos változásai ellenére viszonylagos belső állandóság, stabilitás jellemző rájuk?

  1. változékonyság
  2. dinamikus állandóság
  3. öröklődés
  4. szabályozottság
  5. anyagcsere

2. feladat. Többszörös választás. Karikázd be a kérdésekre adott helyes válaszok betűjelét!

1. Melyik életjelenségbe sorolható a búza szárba szökése?

  1. anyagcsere
  2. növekedés
  3. hely- vagy helyzetváltoztató mozgás
  4. szaporodás
  5. fejlődés
  6. ingerlékenység

2. Melyik életjelenségbe sorolható az estike sziromleveleinek becsukódása hajnalban?

  1. hely- vagy helyzetváltoztató mozgás
  2. szaporodás
  3. ingerlékenység
  4. anyagcsere
  5. növekedés
  6. fejlődés

3. Melyik életjelenségbe sorolható a szén-dioxid beépítése a fotoszintézis során?

  1. ingerlékenység
  2. anyagcsere
  3. hely- vagy helyzetváltoztató mozgás
  4. fejlődés
  5. szaporodás
  6. növekedés

4. Melyik életjelenségbe sorolható a fiatal gyökér megnyúlása?

  1. növekedés
  2. anyagcsere
  3. hely- vagy helyzetváltoztató mozgás
  4. fejlődés
  5. ingerlékenység
  6. szaporodás

5. Melyik életjelenségbe sorolható az érett mag kiszórása szétpattanó termésfal felkunkorodásával?

  1. növekedés
  2. fejlődés
  3. hely- vagy helyzetváltoztató mozgás
  4. ingerlékenység
  5. anyagcsere
  6. szaporodás

6. Melyik életjelenségbe sorolható a fotoszintézis során keletkező oxigén leadása?

  1. szaporodás
  2. anyagcsere
  3. növekedés
  4. hely- vagy helyzetváltoztató mozgás
  5. fejlődés
  6. ingerlékenység

7. Melyik életjelenségbe sorolható a búzaszem kicsírázása?

  1. ingerlékenység
  2. szaporodás
  3. hely- vagy helyzetváltoztató mozgás
  4. növekedés
  5. fejlődés
  6. anyagcsere

8. Melyik életjelenségbe sorolható egy növény szárának elhajlása a fény irányába?

  1. fejlődés
  2. hely- vagy helyzetváltoztató mozgás
  3. növekedés
  4. anyagcsere
  5. ingerlékenység
  6. szaporodás

9. Melyik életjelenségbe sorolható a gyökérszőrök ionfelvétele?

  1. növekedés
  2. anyagcsere
  3. hely- vagy helyzetváltoztató mozgás
  4. ingerlékenység
  5. fejlődés
  6. szaporodás

 

3. feladat: Olvasd el a szöveget, majd ismereteid és a szövegben lévő információk alapján válaszolja a kérdésekre!

Állati vírusok - Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok?

A közelmúltban történt események ismét rávilágították a figyelmet arra, hogy az állatokban rejtőzködő vírusok időről időre embereket fertőznek s okozhatnak járványokat, melyek a modern technika vívmányainak segítségével akár világméretű fertőzéseket válthatnak ki. Zoonózisnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy állati kórokozó emberbe kerülve betegséget idéz elő. A kórokozó elvileg bármi lehet (baktérium, gomba, vírus, egysejtű parazita vagy féreg), ám talán a vírusokkal van a legtöbb probléma: genetikai szerkezetük nagyon változékony, és mérhetetlenül egyszerű a felépítésük. A vírusok ellen gyógyszer nagyon nehezen fejleszthető ki, ugyanis a legtöbb vírus okozta betegségnek nincs specifikus gyógymódja, és a védőoltások is csak ideig-óráig megfelelők. Ahogy a vírus genetikai szerkezete megváltozik, úgy veszíti el a korábban kifejlesztett vakcina a hatékonyságát. Hirdetések Néhány kór, melyeket bizonyítottan állatoknak köszönhetünk: pestis, sárgaláz, majomhimlő, Lyme-kór, Marburg-betegség, influenzák (köztük a spanyolnátha és a madárinfluenza vírusa), veszettség, Ebola, SARS, AIDS, hanta. Miért maradnak életben, majd terjednek el a vírusok? A vírusoknak evolúciós szempontból kedvező, ha gazdafajt váltanak, azaz a kórokozó új fajokba települ - amelyekben vagy előidézi a betegséget, vagy nem. Amennyiben olyan gazdára talál, amely csak hordozójává válik és nem betegszik meg, ez szintén a vírus fennmaradását segíti elő, hiszen nem tudja elpusztítani a gazdaszervezetet még azelőtt, hogy más egyedekbe kerülne át, illetve a gazdaszervezet védekező reakciójával sem kell szembenéznie. Ezáltal fennmaradása hosszú időre biztosított, feltéve, ha a környezet változása nem veszélyezteti azt.

Ahhoz tehát, hogy a vírus gazdát cseréljen, a körülmények változásának kell bekövetkeznie, aminek következtében a régi gazdaszervezet és az új (jelen esetben az ember) közötti kapcsolat alakul ki. Az újfajta kapcsolat igen sokféleképpen jöhet létre, s majdnem minden esetben az emberi tevékenység "áldásos" hatásának köszönhető. A világ számos vidékén a népesség éhezik, ezért a vadállatokat fogyasztják, mint például a Szaharától délre eső területek jelentős részén. Az egyéb átviteli mechanizmusok nem ennyire direktek. A jószágok gondozója megfertőződhet a napi teendők végzése közben, de ugyanígy veszélyt jelenthet a fertőzött vadállatokkal való barátkozás, vagy a nem ellenőrzött, bizonytalan földrajzi területekről származó házi kedvencek tartása is. Ebben az esetben az állatorvosi vizsgálat sem jelent biztonságot: a veszély pontosan abban nyilvánul meg, hogy a gazdaszervezetet nem betegíti meg a vírus, vagy ha meg is betegíti, a tünetek később jelentkeznek. Vírusgazda: a denevér! A közelmúltban számos újonnan felbukkanó, állati és/vagy emberi megbetegedést okozó vírusról derült ki, hogy végső soron denevérekről került vagy közvetlenül, vagy egyéb állatok segítségével az emberre. 1994-ben egy ausztráliai farmon számos ló betegedett meg, melyek nagy része el is pusztult. A lovak gondozói is megfertőződtek, és haláleset is történt. A nyomok a denevérekhez vezettek, akiktől a lovak elkapták a vírust, mely a Hendra-vírus nevet kapta, majd átadták az emberre. A Kongó folyó vidékén 1996-ban bukkant fel az Ebola-vírus, s kipusztította a helyi gorillák illetve csimpánzok nagy részét, s számos emberi életet is követelt. A vírus denevérekről került a majmokba, amelyek leölésével és elfogyasztásával az ember is megbetegedett.

1998-ban Malajzia területén az utóbb Nipah-vírusnak elkeresztelt kórokozó került denevérekről sertésekre, majd emberekre. E két utóbbi fajban nagyszámú halálos fertőzés történt. A 2003-ban Délkelet-Kínában elsőként felbukkant SARS kórokozója is denevérekből indult világ körüli útjára, majd okozott 8422 emberi megbetegedésből 916 halálos fertőzést. Ezen túl a denevérekben megtalálható a veszettség kórokozójával rokon lyssa-vírus is, mely szintén halálos kimenetelű emberi megbetegedéseket okoz. A denevérek nagyszerű vírusgazdák, mivel hatalmas kolóniákban, sűrűn élnek, utódaikat figyelmesen gondozzák. A denevéreknek számos fajuk van, hosszú életűek s a repülés segítségével hatalmas távolságokat képesek megtenni - ez mind a denevérek mint gazdaszervezet, mind pedig a bennük rejtőző vírusok evolúciós túlélését biztosítják. A vírusok eredetének feltárása hosszú évek molekuláris biológiai kutatómunkáját igényli. Az eredmények önmagukért beszélnek s itt az ideje, hogy a számos más káros hatás mellett ebből is levonjuk a következtetést. Földünk ökoszisztémájába immáron olyan mértékben avatkozunk bele, amely ha úgy tetszik, önvédelemre kényszeríti bolygónkat. Talán még nem késő elgondolkodni s az intő jeleket végre úgy értelmezni, ahogyan kell.

(Dr. Kónya Judit)

(Forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/1811/allati-virusok-a-denever-mint-virushordozo)

 

1. Mit jelent a zoonózis kifejezés?

2. A szövegben felsorolt zoonózisok közül melyek azok, amelyeket vírusok okoznak?

3. Miért nem tekinthetők a vírusok élőlényeknek?

4. Mely alkotói vannak a vírusoknak?

5. Miért nem „örökéletűek” a vírusok elleni védőoltások?

6. Miért ideális vírusgazdák a denevérek?

7. Milyen szakaszai vannak egy vírusfertőzésnek?

4. feladat: Egyszerű választás. Karikázd be a helyes válasz betűjelét!                        

1. Melyik vírus?

  1. a prion
  2. a viroid
  3. az interferon
  4. a herpesz
  5. a kóli

2. Melyik betegséget okozza vírus?

  1. tbc
  2. vérbaj
  3. kolera
  4. kanyaró
  5. tetanusz

3. Miért tökéletes sejtparaziták a vírusok?

  1. kis méretük miatt elektronmikroszkóppal vizsgálhatók
  2. nukleinsavakból és fehérjékből állnak
  3. a vírus nukleinsava be tud épülni a gazdasejtbe
  4. saját anyagaik segítségével nem képesek szaporodni
  5. anyagcseréjükhöz és szaporodásukhoz csak a gazdasejt anyagait használhatják fel

4. Mi a bakteriofág?

  1. baktériumot bekebelező vírus
  2. vírust bekebelező vírus
  3. baktériumot pusztító vírus
  4. vírust pusztító baktérium
  5. vírus és baktérium együttese

5. Mi igaz a vírusokra?

  1. ide tartozik a vérhas kórokozója
  2. körülhatárolt sejtmagjuk van
  3. mikrométeres nagyságrendűek
  4. működésük feltétele a gazdasejt
  5. önmaguk anyagából szaporodnak

6. Mi jellemző az eukariótákra?

  1. mindannyian többsejtűek
  2. van membránnal határolt sejtmagjuk
  3. mindannyian többmagvúak
  4. mindannyian heterotróf táplálkozásúak
  5. nincs membrános sejtalkotójuk

7. A zöldmoszatokra jellemző:

  1. színanyagaik megegyeznek a legfejlettebb virágos növényekével is
  2. a fejlettebbek aktív helyváltoztatásra képesek
  3. többségük teleptestes szerveződésű
  4. a kékbaktériumokból alakultak ki
  5. idetartozik a fonalas csillárkamoszat

8. Melyik igaz a Protoctisztákra?

  1. eukarióta egysejtűek
  2. eukarióta többsejtűek
  3. eukarióta egysejtűek és többsejtűek
  4. prokarióta egysejtűek és többsejtűek
  5. prokarióta egysejtűek

9. Melyik csoport ősi képviselőjéből alakultak ki az eukarióta növények, állatok illetve gombák?

  1. kovamoszatok
  2. zöldmoszatok
  3. ős-ostorosok
  4. ostorosmoszatok
  5. galléros ostorosok

10. Milyen feladata van az emésztő űröcskének?

  1. a protoctiszta aktív mozgását segíti elő
  2. enzimekkel lebontja a tápanyagokat
  3. eltávolítja a felesleges és káros anyagokat
  4. az ozmotikus nyomást állítja be az édesvízi egysejtűekben
  5. a fotoszintetikus festékeket tároló sejtalkotó

 

5. feladat: Írd a halmazábra megfelelő helyére az állítások vagy a fajok betűjelét!               

d) csak állati jellegű egysejtűek tartoznak közéjükc) ide soroljuk a harangállatkátb) ősei endoszimbiózissal jöttek létrea) kétféle sejtmag

e) vannak zöld színtesteket tartalmazó fajaik is

f) ide tartozik az óriás amőba

g) bekebelezést a sejtszájon keresztül végzik

h) szilárd aljzaton képesek csak közlekedni

 

 

6. feladat: Négyféle asszociáció. Írd az állítások utáni vonalra a megfelelő betűjelet!           

A) autotróf                  C) mindkettő

B) heterotróf               D) egyik sem

  1. A szalmonella kórokozó ____
  2. Ilyen az influenza ____
  3. Testük felépítéséhez más élőlények szerves anyagait használják ____
  4. A valódi baktériumok fajai ilyenek ____
  5. A kékbaktériumok ide tartoznak ____
  6. A nitrifikáló baktérium ____
  7. Szervetlen vegyületből szervetlent készít ____
  8. A prokarióták között ilyenek vannak ____
  9. A szimbionta baktériumok ____
  10. A szaprofiták (korhadéklakók) ____

11. feladat: Nevezd meg a heterotróf baktériumok 3 fő életmódját!

a) _____________________________________

b) _____________________________________

c) _____________________________________

12. feladat: Magyarázd meg, miért (mi alapján) különíti el a modern rendszertan a kékbaktériumokat a valódi baktériumoktól?

13. feladat: Magyarázd meg az autotróf anyagcsere fogalmát!

14. feladat: Kinek a nevéhez fűződik szerves anyagok megromlását késleltető eljárás felfedezése és a betegségek csíraelmélete?

15. feladat: Egyszerű választás. Karikázd be a kérdésenkénti egy helyes válasz betűjelét!   

1. Mely élőlények együttéléséből alakultak ki a zuzmók?

  1. tömlősgombák és ostoros moszatok
  2. járomspórás gombák és kékbaktériumok vagy zöldmoszatok
  3. járomspórás gombák és zöldmoszatok
  4. fonalas gombák és kékbaktériumok vagy zöldmoszatok
  5. bazídiumos gombák és zöldmoszatok

2. Melyik igaz a gombákra?

  1. könnyen emészthetőek
  2. közéjük egysejtűek nem tartoznak
  3. a környezet hőváltozására érzékenyek
  4. olajokban, glikogénben és fehérjékben gazdagok
  5. fényben jobban fejlődnek

3. Mi a gombák termőteste?

  1. szaporítósejteket létrehozó lemezek
  2. a gombák ehető része
  3. a teleptest
  4. a gombafonalak összessége
  5. a szaporítósejteket termelő gombafonalak sűrű szövedéke, amely gyakran kalapot és tönköt alkot

4. Mi jellemzi a termőtestet?

  1. mindig szövetekből áll
  2. spórákat hoz létre
  3. emberi táplálékként soha nem fogyasztható
  4. mérete általában néhány milliméter
  5. csak bazídiumos gombákra jellemző

5. Melyik megállapítás helyes az alábbiak közül?

  1. a gombából hosszabb tárolás alatt elillan a méreganyag
  2. a begyűjtött gombát megfelelő körülmények között továbbszaporíthatjuk
  3. a kellemes szagú és jó ízű gombák nyugodtan elfogyaszthatók
  4. a gombaételek nem könnyen romlandók
  5. a mérgező gombákból forrázással eltávolítható a méreganyag

6. Melyik gomba termeli a penicillin nevű antibiotikumot?

  1. ecsetpenész
  2. élesztő
  3. gyilkos galóca
  4. csiperke
  5. peronoszpóra

7. Milyen életmódot folytat a mezei csiperke?

  1. élősködő
  2. önállóan szerves anyagokat képző
  3. szimbionta
  4. korhadékbontó
  5. parazita

8. Melyik gomba a szőlő kártevője?

  1. a gyilkos galóca
  2. a fejespenész
  3. a lisztharmat
  4. az élesztő
  5. az ecsetpenész

9. Miből alakul ki a kalapos gombák bocskora és gallérja?

  1. a kalap nyúlványaiból
  2. mindkettő a fiatal gombát borító közös burokból
  3. a gallér a fiatal gomba termőtestét borító teljes burokból, a bocskor a lemezeket fedő részleges burokból
  4. mindkettő a lemezeket és a tönköt összekötő burokból
  5. a bocskor a fiatal gomba termőtestét borító teljes burokból, a gallér a lemezeket fedő részleges burokból

10. Melyik igaz a szimbionta gombákra?

  1. más élőlényeket károsító anyagokat termelnek
  2. más élőlényből vesznek fel ásványi anyagokat
  3. más élőlénnyel együtt élve egymás számára közömbös életmódot folytatnak
  4. a másik élőlény számára is hasznos kapcsolatban a másik fél szerves anyagait hasznosítják
  5. olyan kapcsolatot alakítanak ki, amely a másik élőlény számára közömbös, a gombának viszont hasznos

11. Mi az első teendő gyilkos galóca-mérgezés gyanúja esetén?

  1. azonnal mentőt kell hívni
  2. hashajtót kell adni
  3. hánytatni szükséges
  4. azonnal tejet kell itatni
  5. friss levegőt szükséges biztosítani

 

16. feladat: Nevezd meg a baktériumsejt betűkkel jelölt alkotóit!

 

 

A:___________________________________

B:___________________________________

C:___________________________________

D:___________________________________

E:___________________________________

 

 

17. feladat: Többszörös választás. Karikázd be a helyes válaszok betűjelét!

1. Melyek a vírusok legfontosabb alkotórészei?

  1. szénhidrogén
  2. szénhidrát
  3. fehérje
  4. nukleinsav

2. Mi jellemző a prokariótákra?

  1. rendelkeznek membránnal körülhatárolt sejtalkotókkal
  2. sejtes felépítésűek
  3. körülhatárolt sejtmagjuk még nincs
  4. mind többsejtűek

3. Melyek prokarióták?

  1. ostoros moszatok
  2. nitrifikáló baktériumok
  3. kékbaktériumok
  4. óriás amőba

4. Mi jellemző a vírusokra?

  1. sejtes szerveződést megelőzik
  2. örökítőanyag (nukleinsav) és fehérje építi fel
  3. sejtek örökítőanyagából szakadhattak ki
  4. csak több tízezerszeres nagyítással láthatók

5. Mi jellemzi a baktériumokat?

  1. több millió is lehet belőlük 1 gramm talajban
  2. valódi sejtosztódással szaporodnak
  3. mikrométeres nagyságrendűek
  4. jól alkalmazkodnak a környezethez

6. Mi jellemzi a baktériumokat?

  1. minden fajban a setfalat tok veszi körül
  2. túlnyomó többségük autotróf élőlény
  3. sejtfaluk cellulózból és fehérjéből áll
  4. a baktériumok kemoszintetizálók is lehetnek

7. Mi jellemzi a kékbaktériumokat?

  1. a szervetlen vegyületeiket fényenergia segítségével építik fel
  2. fotoszintetizálnak
  3. kékes színanyaguk is van a zöld mellett
  4. ősi baktériumokból fejlődhettek ki

8. Hol élhetnek kékbaktériumok?

  1. a talaj felső rétegében
  2. tengerben
  3. sziklákon
  4. édesvízben

9. Milyen táplálkozási formák alakultak ki a baktériumokban?

  1. autotróf kemoszintetizáló
  2. szaprofita
  3. heterotróf élősködő
  4. heterotróf fotoszintetizáló

10. Melyek nem sejtes felépítésűek?

  1. a prionok
  2. a vírusok
  3. a kékbaktériumok
  4. a baktériumok

11. Milyen az ember szempontjából előnyös szerepük van a baktériumoknak?

  1. anyagokat termeltethetnek velük
  2. erjesztő tulajdonságukat felhasználja az ember
  3. részt vehetnek a szennyeződések lebontásában
  4. fertőzést okozhatnak

12. Hol találtak korábban prionokat?

  1. emberben
  2. szarvasmarhákban
  3. paprikában
  4. juhokban